- A szlovéniai Èepinci-ben eredõ Kerka Magyarföldnél patakként lép be országunkba, majd virágos rétek, kisebb-nagyobb falvak és gyönyörû erdõk között haladva már folyóként ömlik Kerkaszentkirály alatt a Murába. - mutatta be a Kerka-völgy névadó vízfolyását Kovács Tünde elõadása elején.

- A természetkedvelõ bakancsos és kerékpáros turisták számára számos felfedezni valót kínál a Kerka völgye, amelyet több helyen tavasszal tavaszi tõzike és ligeti csillagvirág szõnyeggel borított ártéri ligeterdõ kísér. A völgy élõvilágának felfedezését segítik a térség tanösvényei Felsõszenterzsébettõl Kerkaszentkirályig, a táj szépségét, a dombok szelíd lankáit pedig a Nován, Szécsiszigeten és Tormaföldén található kilátókból csodálhatjuk meg. A térségben több mint 150 km-en turistajelzéssel jelölt útvonalakon kirándulhatnak a gyalogos túrákat kedvelõk, a csendes, erdõkön és kis falvakon keresztül vezetõ utak pedig a kerékpárosok számára nyújt ideális túraútvonalat. Tavasztól nyár végéig a virágos réteken különleges védett virágokban gyönyörködhetünk, ahol a nálunk „kakukkvirág”-nak nevezett kockás liliom mellett a mai nemesített fajták õseinek számító sárga sásliliomot, és az alpesi tájakra jellemzõ enciánkék kornistárnicsot is megcsodálhatjuk.
A kisfalvak egykori mindennapjait idézik a nyitott parasztgazdaságok, mint amilyen az Ózon Biofarm Felsõszenterzsébeten, a helyi ízekbe pedig a térség vendéglõiben és gasztronómiai programjain kóstolhatunk bele, ahol a hõkön sült perec mellett, prósza, dödölle, gomba és vadételek várják a kulináris ízek kedvelõit.
A Kerka-völgy legrejtettebb kincseinek felfedezésére a „geocaching” elnevezésû játék invitálja a kalandorokat, akik többek között az egykori törökök által elpusztított Medes falunak emléket állító óriás kereszt mellett, a Bánffy unokatestvérek pincéit, bunkereket, olajipari emlékhelyeket, haranglábakat fedezhetnek fel.
Várja a látogatókat a Kerka-völgy, ahol a természeti értékek felkeresése során ne feledjük az alábbi sorokat:

Az AT-HU ETE 2007-2013 L00038 számú „Burgenlandi és nyugat-dunántúli természetvédelmi területek hálózata (PaNaNet) projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Programban (2007-2013) nyert támogatást.